A régi húsvéti szokások már kihalóban vannak, de azért még néhány elemét megtalálhatjuk ebben a rohanó világban is. Ha nem is az egész falu leányait, de a rokonságban lévő leányokat azért meglocsolják a fiúk.

Az ovodákban és az iskolában is készítenek néhány húsvéti dekorációt a gyerekek az ünnepre készülve. A pirostojások helyett már csokitojásokat kapnak a fiúk és vicces locsolóversek sorát olvashatjuk az interneten is.

Mit ünneplünk Húsvétkor?

A keresztények Húsvétkor Jézus Krisztus feltámadását ünneplik.Jézus magára vállalta az összes ember bűnét, és a kereszten meghalt értük. Ezáltal megváltotta minden ember bűnét. Harmadnapon feltámadt, urrá lett a halálon.

A 40 napos böjttel, amikor is nem lehet húst enni, csak zöldséget, gyümölcsöt, kenyeret és vizet, Jézus sivatagi böjtjére emlékeznek, ami az önmegtartóztatásra tanít. A húsvét előtti böjtöt később más vallások is átvették, pl. a 40 napos ramadámmal a muzulmánok.

Húsvét vasárnap reggel a misén megszentelik az ételt és azután újra lehet enni mindent. Kezdődhet a lakoma, a mulatság.

A húsvéti ünnepek a Pünkösddel zárulnak.

Más népek a tavasz beköszöntét ünneplik. Örülnek a tél végének, és ezért tartanak ünnepségeket.

Húsvéti hagyományok, szokások régen

A legtöbb húsvéti népszokás mára már “kihalt”, de egyes helyeken még őrzik a hagyományokat, és vannak olyan helyek is, ahol a túrista csalogatás kedvéért tartják.

Régen mindenütt hozzátartozott az ünnepi szokásokhoz a határkerülés, a tűz-, étel-, és víz szentelés, a passiójátékok, a zöld ág ajándékozása, a locsolkodás, a tojásfestés.

A fiúk bokrétával a kalapjukon csoportba verődve elindultak, felkeresték a lányos házakat az egész faluban és megöntözték a leányokat, hogy ne hervadjanak el, egészségesek és szépek legyenek egész évben. Természetesen akkor még vízzel öntöztek, sokszor egyenesen vödörrel a kútból húzott hideg vízzel (nem lehetett kellemes), később már szódavizes üvegből. Verseket és mondókákat is “előadtak” és zöld ágat ajádékoztak a kiszemelt leánynak.

Ezért cserébe a lányok megvendégelték őket és hímes tojást ajándékoztak a fiúknak. Gyönyörű pirostojást festettek, régen még az otthoni természetes anyagokat felhasználva, mint pl a vöröshagyma, vagy a dió zöld héja, és ezek levével festették meg a tojásokat. Különböző technikákkal díszítették a tojást, pl. leveleket illesztettek a tojásra, úgy festették meg, így a levél helye világos színű maradt. Vagy a gyertya viaszával mintát rajzoltak a tojásra, amit a festék nem fogott be, így az a minta kirajzolódott a tojáson. Mi is, a húgom és én, festettünk ilyen módszerekkel tojást gyermekkorunkban.

Idővel megjelentek a tojásfestékek és mindenféle kreatív tojások születtek a lányok keze alatt. Már művészeti alkotásokról is beszélhetünk. Megtalálhatóak a táj jelképek is a tojásfestésben: kalocsai mintás, matyó hímzéses tojások, és még egy művészi szintet képvisel a tojáspatkolás.

Mi városon laktunk, de Húsvétkor kimentünk falura a rokonainkhoz és ott ünnepeltünk, ott vártuk a locsolkodó fiúkat. Az unokahúgaimmal és a húgommal szép tojásokat festettünk mi is, de alig vártuk, hogy az unokaöcséim hazaérjenek és megnézzük, ők milyen tojásokat kaptak. Nekem mindig a türkíz és a zöld színű, na meg persze a szépen rajzolt tojások voltak a kedvenceim.

Húsvéti szokások ma

Mára már “szelidült ” a locsolás, mert nem vízzel hanem kölnivel locsolkodnak a fiúk, és a hímestojást is felváltotta a csokitojás, a csokinyúl de sok helyen még készítenek festett “piros” tojást.

A lakást szépen feldíszítik virággal, húsvéti díszekkel, húsvéti kopogtatók kerülnek az ajtóra, sütemények, hidegtálak az asztalokra. Így várják a lányok a locsolkodó fiúkat, akik már egyre kevesebben vannak. Leginkább csak a rokonokhoz járnak.

Tojásvadászat

Nálunk is ez a szokás. A család összegyűl és az ebéd után a gyerekeké a terep.A legjobban azt szeretem, amikor a virágoskertben a virágok közé és a fűbe eldugjuk a sok kis csokitojást, a gyerkek meg elindulnak kis tálkájukkal megkeresni, begyűjteni azokat.

Nagy az öröm mikor egyet-egyet megtalálnak, és ide-oda futkosnak keresés közben. Olyan izgatottak, hogy nevetnek, visongatnak közben, mi meg nagy örömmel nézzük és biztatjuk őket.

A végén pedig nagy örömmel mutogatják ki mennyi tojást gyűjtött össze. De hogy a hagyományokból is megőrizzünk valamit, szépen sorba állnak és elmondják a locsolóversüket, amiért ujjabb csokitojás, leginkább kinder tojás a jutalmuk. Ismét izgalomba jönnek, mert persze azonnal ki kell bontani, hogy vajon mi lehet benne?

 

Természetesen a rohanó hétköznapok után sokan ezt a három napos ünnepet, inkább kihasználják arra, hogy elmenjenek kirándulni vagy pihenni egy wellnes hétvégre. Kínálat van bőven, és hogy a húsvéti hangulat is meglegyen, különböző programokat szerveznek a szállodák, így a hagyományokból is újra elővesznek néhányat.

 

A végére pedig egy aranyos locsolóversike a kicsi fiamtól:

“Balázs vagyok, szép és laza, locsoljak vagy menjek haza.”

KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KÍVÁNOK!